EREDET

“Hálás vagyok Neked, Atyám,

mert felemelsz engem a végtelen

magasságba, és én csodáid közt

létezhetem…”

EREDET

 Amióta világ a világ, benne a tudatára ébredt ember mindig kereste származását, eredetét, honnan jött, kicsoda ő és mi értelme az életének.

Az ember minden történelmi korban ráeszmélt arra, hogy létét olyan erők és törvények szabályozzák, amely rajta kívül és felette állnak. Már az ősember is tisztelte a Napot, a Szelet, a Vizet, a Földet, mint ős-elveket, amelyek mindennapi életét és létének sikerességét befolyásolták. A teremtett világ erői mögött azonban meghúzódik egy tisztán éteri, szellemi vezérelv, amely mindent áthat, dinamikusan változik, „él”, és magasabb rendű voltából adódóan irányít.

A különböző korok bölcsei, sámánjai, javasai, akik még ezen erővel aktív, mindennapi kapcsolatban voltak, gyakran „fénytermészetűnek” írták le ezt az önálló tudattal rendelkező létezőt. Ez a létező maga a tiszta FÉNY, mint az energia legmagasabb rezgésű, makulátlan, legtisztább és mindent átható formája.
Emberi történelmünk korszakaiban a mindenkori spirituális vezetők, felébredettek, a beavatott mesterek ennek a FÉNY-nek a megismerésére törekedtek. Ahogy fizikai világunkban a fény eltűnteti a sötétséget, úgy jelenik meg a magasabb szintű tudatosság és szeretet az emberben a VELE való kapcsolatfelvétel során.

A különféle kultúrák szertartásaiban ez az elv fedezhető fel mind a mai napig, például a sámánizmusban, a zoroasztriánus Fény szertartásokban, a párthusok és manicheisták fény-szertartásaiban, illetve ennek a fény-kultusznak az egyik állomása volt az esszénus közösség is. A magasabb rendű FÉNY tisztelete jelenik meg az ősmagyarok hitvilágában is a Nap és a Hold (Arany Atyácska és Ezüst Boldogasszony), illetve ezen két isteni energia egyesüléséből születő Istenfiú, az ún. Világügyelő Fiú képe által.
Ahhoz, hogy ezeket az erőket az emberi, hétköznapi tudatunk számára megfoghatóvá tehessük, megszemélyesítjük és tulajdonságokkal ruházzuk fel őket. Bár mindegyik megjelenési forma mögött az örök isteni létező, maga a FÉNY áll, ezek mind-mind az ősforrásból megjelenő és vele egylényegű, aktívan ható és formáló erők. Őket gyakran különálló „istenekként” is értelmezték egyes korok emberei, ugyanakkor a felébredettek a sokisten-hit mögött mindig is a legmagasabb princípiumot tisztelték, amely nem más, mint a fénytermészetű tökéletes létező, az egy igaz ISTEN.

Fény-szertásainkban az Ő energiáit és jelenlétét hívjuk meg, hogy segítségével aktív gyógyulást, szellemi emelkedést hozzon mindazok számára, akik őt keresik. „Mert aki kopogtat, annak megnyittatik!” – állítja a mondás, Indiában pedig úgy tartják, ha Te egy lépést teszel Isten felé, ő százat tesz feléd. Csak indulj el, és tedd meg a magad lépését, magadért, a többit pedig bízd arra szeretettel, aki téged magadnál is jobban ismer, mert belőle származol és magadban hordozod lélekként.